Assange nem fog meghátrálni Amerika előtt

A londoni Westminster bíróságon megkezdődött Julian Assange, a WikiLeaks alapítójának – washingtoni kérésre indított – kiadatási eljárása. Assange videókapcsolaton keresztül kommunikált meghallgatóival a szigorúan őrzött Belmarsh börtönből, és arra a kérdésre, hogy beleegyezik-e amerikai kiadatásába, azt válaszolta, nem hátrál meg, s küzdeni fog kiadatása ellen.

A 47 éves ausztrál kijelentette, csak újságírói munkáját végezte, amit számos díjjal ismertek el, s amely sokakra hatott. Washington azt állítja, hogy a rendkívüli hekkerképességeiről ismert Assange segített a jelszavak feltörésében Chelsea Manning egykori katonának, aki így több százezer szigorúan titkos dokumentumot – videókat, diplomáciai leveleket, fényképeket – lopott el a védelmi minisztérium szervereiről, majd adott át a WikiLeaksnek, amely aztán közzétette ezeket.

Ezek többek között olyan kényes felvételeket tartalmaztak, amelyeken amerikai katonák iraki civileket ölnek vagy amelyeken látszik, miként bánnak a guantánamói foglyokkal. Ben Brandon, az Egyesült Államokat képviselő ügyvéd szerint Assange tette a világ egyik eddigi legnagyobb bizalmasadat-lopása.

A hekker 90 ezer afganisztáni és 400 ezer iraki hadijelentéshez, 800, a guantánamói foglyokkal kapcsolatos értékeléshez, valamint 250 ezer diplomáciai levélhez fért hozzá.

A tegnapi meghallgatás a kiadatási eljárás első lépése volt. A US Today szerint a folyamat hónapokig, de talán évekig is elhúzódhat. Amennyiben ténylegesen amerikai bíróság elé kell állnia bizalmas adatok ellopásáért, maximum öt év börtönbüntetésre számíthat.

Assange és védői azonban attól tartanak, hogy még sokkal súlyosabb vádakkal is illetik majd, s a végén még halálbüntetést is kiszabhatnak.

A londoni bíróság a következő meghallgatást május 30-ára tűzte ki, s az első érdemi döntésre június 12-én kerülhet sor az ügyben.