Álcivil jogvédők akarnak politikai befolyást szerezni Soros támogatásával 

Alex Soros: “Folytatni fogom a harcot a magyar emberekért, ahogyan édesapám, Soros György is tette közel négy évtizeden keresztül”

2019. július 27-én Alexander Soros Budapesten járt. Az alábbi szavakkal élt:

“Engedjétek meg, hogy megerősítsem, folytatni fogom a harcot a magyar emberekért, ahogyan édesapám, Soros György is tette közel négy évtizeden keresztül. Türelmetlenül várom a napot, amikor Magyarország ismét demokráciává válik.”

A Soros-szervezetek mögül hiányzik a tömegtámogatás: a pénzt milliárdosoktól, alapítványoktól kapják, a médiában azonban súlyukhoz képest felülreprezentáltak. A Magyar Nemzet arról ír, hogy az ő legfontosabb feladatuk a velük egyetértő politikai erők támogatása azzal, hogy hivatkozási alapot biztosítsanak nekik.

Magyar Nemzet szerint Soros emberei a magyar kultúra elfoglalására készülnek. Az amerikai tőzsdespekuláns álciviljei Franciaországban pedig az iszlamizációt támogatják.  Nyugat-Európában a demokrácia leépülése tapasztalható, hiszen az úgynevezett nem kormányzati szervezetek (NGO-k) számára egyre több feladatot delegálnak a kormányok. Pedig ezeket a szervezeteket soha senki nem választotta meg, és semmilyen legitimációjuk nincsen – idézi a Magyar Nemzet Kósa Lajos tusnádfürdői nyilatkozatát.

Ezeknek az NGO-knak az utóbbi 15 évben felerősödött a szerepük

– emelte ki Kiszelly Zoltán a lapnak, aki szerint ezek a szervezetek azért nem mérettetik meg magukat választásokon, mert olyasmit próbálnak megvalósítani, ami nem találkozik az emberek többségének az akaratával.

Mivel hiányzik mögülük a támogatottság, ezért különböző eszközökkel próbálják megteremteni maguknak. A legtöbbször egy vagy több bőkezű támogatónak köszönhetik a létezésüket, akik jellemzően milliárdosok, különböző alapítványok, vagy az EU esetében éppen az Európai Bizottság.

A lap arról ír, hogy Soros György és a Koch testvérek is azért támogatnak ilyen alapítványokat, NGO-kat, mert azt remélik, hogy a globalizáció keretében – ha nem is száz százalékig, de – egységesednek a feltételrendszerek. A jogi környezetnek, a társadalom struktúrájának hasonlósága miatt a nagy cégek sokkal előnyösebb környezetben tudják kínálni a szolgáltatásaikat – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán, aki szerint a gazdasági érdekek gyorsabb érvényesítése mellett ideológiai szempontok is léteznek. Legitimációs eszközként szolgál a médiajelenlét is.

Ezek a szervezetek felülreprezentáltak a médiában. Sokkal nagyobb hangon képesek megszólalni, mint amilyen a valós erejük. A rendszer olyan, mint egy hidra: van egy csomó feje, ott vannak a tudományos életben, a civil társadalomban, az újságírók között, s ha bármelyik fejet támadás éri, akkor a többi is beleharap a támadóba

 – fogalmazott az Oeconomus igazgatója.

Farkas Örs szerint e szervezetek szintén legitimációs eszközként használják a körbehivatkozást, amikor a Soros által támogatott szervezetek, újságok egymás kutatásait felhasználva állítják, hogy például „baj van a jogállamisággal Magyarországon”.  Azokban, akik nem érdeklődnek napi szinten a közélet iránt, olyan kép alakulhat ki, hogy nagyon súlyos problémáról van szó – értékelt Farkas Örs.

A körbehivatkozásra mindkét szakértő példaként hozta fel a legutóbbi finn–magyar csörtét, amelyben Kovács Zoltán, hazánk nemzetközi szóvivője humorosan utalt arra, hogy a finn jogállamisággal nincs minden rendben, mire baloldali portálok a Soros által bőkezűen támogatott Freedom House jelentését citálták elő.

Ez a mintegy kéttucatnyi szervezet a valódi civil társadalom reputációja mögé bújik Magyarországon

 – fogalmazott Kiszelly Zoltán. Szavai szerint a civil világ esetében az iskolai alapítványokra vagy a hagyományőrző egyesületekre gondolunk, amelyek nem politikai célok mentén jönnek létre, hanem civil tevékenységet végeznek. A Soros által támogatott hazai szervezetek a politizálást rejtik el a civil tevékenység mögé – értékelte a politológus.

Farkas Örs szerint

az ilyen NGO-k azért nem szeretnének párttá alakulni – holott sokszor kvázi pártfeladatot végeznek –, mert szakértői szerepet vehetnek fel. A Soros-birodalomnak nagyon fontos, hogy legyenek olyan szereplők a világpolitikában, akiknek nincs politikai titulusuk, de támogatják a politikusokat, hivatkozási alapot biztosítanak nekik

 – hangsúlyozta a szakértő. Mint mondta, a valódi civil szervezetek aligha fogalmaznak meg a társadalom egészét érintő, átfogó politikai gondolatokat, programokat. Kiszelly Zoltán szerint a Soroshoz köthető NGO-k esetében viszont azt láthatjuk, hogy egy globalista eszme mentén akarják átformálni a társadalmat, ám népszerűtlen a programjuk, mivel kevés ember előnyére, a többség kárára politizálnak.

Soros György és hazai hálózata most már nemcsak a politikai és a közéleti eseményeket szeretné szervezetein keresztül a kedve szerint befolyásolni Magyarországon, hanem a kulturális életet is el akarja foglalni. Persze, szokás szerint a „függetlenség” támogatásának folyamatos hangsúlyozása mellett. Ugyanis július elején a Nyílt Társadalom Alapítvány honlapján számolt be arról, hogy a „nagylelkű” bevándorláspárti spekuláns 360 millió forinttal támogatja vélhetően a „függetlennél függetlenebb” – értsd: liberális, kormányellenes – művészeket.

De támogatja az Alliance Citoyenne nevű, Franciaországban élő, iszlám vallású migránsokat tömörítő álcivil szervezetet is, amely a burkini szabad viselésért küzd.

PS/Origo, fotó: avaaz