A tünetek megszűnése után is fertőzhetnek még a koronavírusos betegek. – amerikai kutatók szerint

A szerzők szerint az enyhe tüneteket produkáló betegeket felépülésük után további két hétig karanténban kellene tartani.

Az enyhe Covid-19 fertőzéssel kezelt betegek felében tüneteik megszűnése után még legalább nyolc nappal jelen volt az új koronavírus – hívták fel a figyelmet tanulmányukban kínai kutatók.

A szakemberek szerint ezért az enyhe tünetekkel házi karanténban tartott Covid-19-betegek esetében a felépülés után még legalább két hétig meg kellene hosszabbítani a karantént, biztosítandó, hogy ne fertőzzenek meg másokat.

Az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine című folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók a pekingi PLA Általános Kórházban január 28. és február 9. között kezelt 16 beteg esetét mutatták be, akiknek átlagéletkora 35,5 év volt.

A kutatók több napon vettek garatmintákat és elemezték azokat. Gyógyulásuk után bocsátották haza a betegeket, amikor két negatív vírusteszt is megerősítette felépülésüket.

„Tanulmányunk legjelentősebb megállapítása az, hogy a betegek felénél rejtőzködött a vírus még a tüneteik megszűnésekor is” – mondta Lokesh Shrama, a Yale Egyetem Orvostudományi Karának instruktora, a tanulmány társszerzője.

„Súlyosabb fertőzés esetén hosszabb ideig tarthat a rejtőzködési idő” – tette hozzá. Ezeknél a betegeknél az elsődleges tüntetek a láz, a köhögés, a torokfájás és a nehéz légzés voltak. Egy beteg kivételével öt nap volt a lappangási időszak, a tünetek átlagosan nyolc napig tartottak. Egytől nyolc napig tartott az az időszak, amikor a tünetek megszűnése után még fertőzőképesek voltak.

„Ha enyhe légzőszervi tüntetek jelentkeznek a Covid-19 betegségnél és házi karanténban van a beteg, hogy ne fertőzzön másokat, meg kell hosszabbítani két héttel a karantént a felépülés után, biztosítandó, hogy az illető ne fertőzzön meg másokat” – idézte Hszie Ki-hszint, a pekingi kórház professzorát, a tanulmány társszerzőjét a Medicalxpress orvostudományi hírportál.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy ugyanolyan gondossággal kell kezelni a tünetmentes, éppen csak talpra állt betegeket, mint a tünetekkel bírókat. Arra is felhívták a figyelmet, hogy még nem tudni, eredményeik igazak-e a jóval sebezhetőbb betegek, például az idősek vagy az immunhiányos betegek esetében.