A putnoki halottlátó asszony: a mai napig nincs a tudománynak válasza erre!


Jolánkát jó munkás embernek tartották. Megkapálta a szőlőt, lefeküdt aludni, majd a levegőbe emelkedett – többször is. 1952 egyik éjjelén. Körbe-körbe reptették. Vérző emberek, és olyanok, akiknek kötél lógott a nyakukon.

Ki-be huzigálták az ablakon, míg végül elvállalta, hogy a holtak tolmácsa lesz. Így kezdődött a putnoki asszony halottlátása – a családja szerint.

A kommunisták hivatalból nem fogadhatták el a túlvilágot. A nagyközség egykori párttitkára, és a borsodi település aktivistái se hittek, legalábbis nem a látnokban. Mégis békén hagyták Jolánt.

‘Vicceltek egymás között az emberek, hogy a Jolán jósoljon rólad’ – mondta Tóth László, egykori párttitkár.

Nem Putnok lakói, hanem mások, de több ezren hittek Jolánkának. Állítólag mindenre választ kaptak halottjukkal kapcsolatban. Hazamentek, és cselekedtek. Például, amikor azt tudták meg, hogy halottjuk éhes.

Némelyek a szomszédos megyékből, mások a szomszédos országokból érkeztek.

Autóval, taxival, és vonattal is. Minden nap tömött sorokban álltak Jolán háza előtt. A kíváncsi gyászolókról 30 évvel ezelőtt készítettek dokumentumfilmet, a Halottlátó címűt.

Moldován Domokos rendezte a felvételt – ő ma a kamaraopera direktora Budapesten.

‘Tényleg olyan volt, mint egy ilyen az operában az ilyen nagyáriák. Húhh, tudod… Szóval, olyasmi volt a Joli, csak, hát finomabban persze, csendesebbe’ – így emlékszik vissza Moldova.

Sokan egy napig utaztak idáig – hiába. Volt, aki harmadjára jött vissza, de a halottlátó elutasította.

Másodszor vagyok itt, de ebből nem lesz itt semmi. Nem jutunk be máma. Hát, már majd lefagy a lábam. Jaj, de sokan vagyunk – mondja egy várakozó.

‘Váltom a jegyet: Putnokra kérek. Azt mondja nekem a pénztárosnő: maga is a jósnőhöz megy? Én nem, mert pontosan én vagyok a jósnő. Szegény annyira megijedt, hogy a bélyegző kiesett a kezéből’ – ezek Vécsei Jolán saját szavai.

‘Egy idős bajuszos bácsi jelentkezik előbb és egy fiatalember, aki hirtelen halt meg. De várunk rá, mert sír. Koponya zúzódása van, és belső vérzést kapott. Nem tudom, tudtak-e róla, mert úgy mutatja most’ – ezek pedig az egyik halott szavai voltak, Jolánka tolmácsolásában.

A putnoki asszony csak egy rózsafűzért szorongatott, és szinte azonnal élő, egyenes kapcsolatot teremtett az elhunyt hozzátartozókkal – bárkinek a kedvesével.

‘Köszönöm a virágokat, amit kihoztak nekem. Nem tudom megmutatni nektek: rögtön eszméletemet vesztettem. Ha 10 orvos állt volna, se mentethettek volna meg’ – fordította élőbeszédre Jolán a halottak üzenetét.

Jolán látszólag olyan volt, mint az összes többi ember.

De ő szinte még egy mondatott se mondott: a környezetében lévők máris zokogtak.

A halottlátó híre olyan gyorsan terjedt, mint amekkora sebességgel a szellemek közlekedtek. Még az orvosi rendelőben is tartottak tőle, de neki is szüksége volt orvosra.

Jolán így emlékszik vissza az orvosára:

‘Azt mondja nekem, hogy hisz Kennedyné ki akarta vitetni Magát Amerikába, hogy megmondja, hogy ki a férje gyilkosa. Oszt elmosolyogtam magam, és mondom neki, hogy semmiképpen nem kellett volna Amerikába kimenni, hogy megmondjam, hogy ki a gyilkosa’.

John Fidgerald Kennedy-t, az Egyesült Államok elnökét 1963-ban lőtték le Dallasban, amikor a putnoki halottlátó lánya férjhez menni készült. Jolánékhoz egy mennyasszonyi ruha érkezett ajándékba a tengerentúlról. A first lady küldte. Ebben senki se kételkedett. Többen még ma is meg vannak győződve róla.

‘Kanadából jött a mennyasszonyi ruha, mert az egyik ismerősünk küldte. De nem Kennedyné. Mondom. De azért, Kanada meg Kennedyné mégis csak kettő’ – fűzi hozzá Jolán.

Kártyajóslásért, asztaltáncoltatásért: Jolán utódai, a mai jósok már mindenért adót fizetnek.

A holtakkal való kapcsolatfelvétel önálló könyvelési tétel a 11 ezer tagot számláló Magyarországi Boszorkány Egyháznál is. Ma már hivatalosan dolgoznak, sőt partnernek tekintik valamennyi hivatalos szervet. A rendőrséget is.

‘A külföldi rendőrségek, vagy az FBI gyakran alkalmaz látnokokat, spiritisztákat, de ez Magyarországon nem jellemző’ – mondta Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője. 1998. június 13.: a Szatmáry családot sorra keresték fel a jósok, agykontroll szakértők, mágusok, halottlátók, és megpróbálták megtudni: mi történhetett a kislánnyal. Összesen 96-an. A kislányt, aki 7 évvel ezelőtt tűnt el:

Keresték ingával, asztallal, kávézaccal – de hiába. Szatmáry Niki az Interpoll által legkeresettebb 12 gyerek közé került. A Békés megyei rendőrségen egy olyan dossziét is nyitottak, amilyet az egyik filmsorozatban X-aktának neveztek.

‘Ezt úgy félretették. Tehát volt külön egy dossziéjuk, amibe az ilyen halottlátók voltak meg jósok’ – mondat Szatmáryné Sándorné, Niki édesanyja.

Nikire párévvel évvel ezelőtt találtak rá a rendőrök.

Az ORFK szóvivője a rendszerváltás óta mindössze 6 eltűnt esetéről tud, amikor hallgattak a jósokra.

‘Azt mondta, hogy Nyíregyháza környékén van az autó egy konkrét helyen. Ezt viszonylag egyszerű volt ellenőrizni, és a rendőrség valóban megtalálta ezt az autót’ – mondta Garamvölgyi László.

Megkérdeztünk egy pszichofizikus is, aki türelmesen végignézte a szellemidézés mai változatát: az asztaltáncoltatást. Vassy Zoltán szerint az asztalt a körülötte ülők mozgatják. Ugyanakkor azt is mondja: szó sincs csalásról. Az emberek észre sem veszik, hogy tudat alatt a saját kezük dolgozik a halottaké helyett.

‘Az ember elképzel valamit, és akkor azt önkéntelenül elkezdi végrehajtani. Ez egy nagyon jól ismert pszichológiai dolog. Ezt ideamotoros mozgásnak hívják. Soha se tudjuk kizárni persze, hogy itt ismeretlen tényezők vannak, mint például szellemek. És, aki hisz benne: az higgyen, de azért lehet ezt fölfogni szellem nélkül’

– mondta a pszichofizikus.

 


Like it? Share with your friends!

Kérjük oszd meg a cikket

Mivel a Facebook korlátozza a hírek automatikus megjelenítését, ezért arra kérünk, hogy oszd meg személyesen a cikket, ezzel jelentős mértékben segítve az oldalt hatékonyságát. Köszönjük