A norvég adófizetők pénzén iszlamizálódik saját országuk

A 2001-ben alapított oslói Human Rights Service (HRS) kulcsfontosságú szerepet játszott a Norvégiába irányuló bevándorlás hatásainak vizsgálatában. A migráció gazdasági és társadalmi hatásait vizsgáló kutatásaik számos esetben politikai változásokat okoztak.

A HSR tevékenységét az ottani baloldal és a jobboldal nagy része is negatívnak minősíti, mivel szerintük a szervezet rossz színben tünteti föl a muszlimokat. Emiatt az ország 2019-es költségvetésében csökken a szervezetnek juttatandó (egyébként sem túl nagy) támogatás összege. Persze a PC baloldali szervezeteknek járó támogatás nem csökken.

Mecsetek nőnek ki a földből

A norvég kormány rendkívüli mértékben támogatja az imahelyek építését, melynek köszönhetően nyolc év alatt 65 százalékkal nőtt a mecsetek száma az országban. A tavaly januárig a nemzeti egyháznak számító Norvég Egyház is kapott állami támogatást, sőt, minden gyermek születése után automatikusan az egyház tagjává vált.

A Nyugat-Európában már észrevehető tendencia, miszerint az emberek egyre kevesebben járnak templomba, Norvégiába is begyűrűzött. Ennek ellenére az egyházakba befolyó támogatás nem csökkent, ami azt jelenti, hogy a hívek egyre nagyobb összegekkel támogatják egyházukat.

A norvég parlament saját, nemzeti egyházával megegyező módon támogatja az egyes mecseteket is, azaz ugyanúgy taglétszám alapján. Csak míg a Norvég Egyház templomaiba járók száma folyamatosan csökken, addig a mecsetekbe járók száma viszont növekszik.

Dzsihadista központok állami pénzekkel kitömve

Számos mecsetről kiderült, hogy dzsihadista központokként üzemelnek, ám ez a döntéshozókat a legkevésbé sem zavarja. A HSR felmérései szerint a legtöbb tagot számláló mecsetek Oslóban vannak, s nem egyben zajlik a norvég értékek megtagadása vagy zsidógyűlölet terjesztése.

Párhuzamos társadalmak

Párizshoz, Brüsszelhez és a többi nyugat-európai városhoz hasonlóan Oslóban is megjelentek az úgynevezett no-go zónák, az ott élő muszlimok párhuzamos társadalmat alakítottak ki. A rendőrök tehetetlenek, hiszen még a az ott élő gyerekek sem veszik őket komolyan, nemegyszer meg is támadják az egyenruhásokat. A bajkeverők részéről sokszor elhangzik az „Allahu Akbar” felkiáltás is, de ezt a rendőröknek nem ajánlott a médiában hangoztatni.

Az önfeladás útján

Norvégia a nyugati országokhoz hasonlóan elveszteni látszik saját identitását és kultúráját, a közbiztonság folyamatosan romlik, de a liberális mainstreamnek megfelelni akaró norvég vezetést ez cseppet sem érdekli. A skandináv országok élen járnak saját kultúrájuk feladásában, s ha így folytatják véglegesen és visszavonhatatlanul muszlim bevándorlóországokká válnak.