A migrációs válság miatt felelősségre vonhatják a brüsszeli vezetőket a Nemzetközi Büntetőbíróságon

Európában az elmúlt néhány év során súlyos migrációs válság és emberi jogi krízis alakult ki. Ez érintette mind Európát, mind pedig a Földközi-tenger térségét, sőt az elmúlt időszakban fölmerült az Európai Unió intézményes felelőssége Afrika és az ott kialakult helyzet kapcsán is – írja a Századvég.

Nemzetközi jogászok az EU és vezetőinek felelősségét, valamint uniós csúcspolitikusok (például Emmanuel Marcon francia elnök és Angela Merkel német kancellár) szerepét vizsgálnák a migráció következményei miatt.

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon kezdeményeznének eljárást a migrációs hullámban részt vevő sok ezer bevándorló – a földközi-tengeri humanitárius helyzet miatt bekövetkezett – halála miatt.

A vád alapját képező dosszié szerint több tízezer migráns, illetve menedékkérő került líbiai fogolytáborokba, ahol embertelen körülmények között tartják a migránsokat, s a rövidtávú érdekek szerint eljáró EU-s vezetők a vád szerint hallgatólagosan asszisztáltak is mindehhez.

Az Európai Unió, amely folytatta a vélhetően nemzetközi egyezményeket is sértő együttműködést Líbiával, részese a nemzetközi büntetőjognak, amelynek értelmében – a jogászok szerint – az EU bűntárs, továbbá külön jogi felelősséget kell tulajdonítani például Németországnak és Franciaországnak.

Az államszerű jogalanyisággal bíró EU saját speciális (nemzetközi büntetőjogi) felelőssége jól értelmezhető, amihez a Büntetőbíróság előtti vizsgálatban az ad alapot, hogy a Római Statútumot, a Büntetőbíróság alapdokumentumát valamennyi uniós tagállam ratifikálta.

Ezek a jogi relevanciák szoros összhangban állnak azokkal a szakmai értékelésekkel, amelyeket a Századvég az Európai Bizottság és elnöke, valamint az e tekintetben meghatározó portfóliójú EU-biztosok kapcsán végzett.

Így felmerül Frans Timmermans és Dimitrisz Avramopulosz személyes felelőssége is, továbbá az a fontos szempont is, hogy az EU jövőbeli, belső intézményi reformjának mindinkább az uniós vezetők és tisztségviselők jogi értelemben vett elszámoltathatóságára kell irányulnia.

A tanulmányt teljes terjedelmében itt érhetitek el.