A magyarok nagyon nem akarnak rovarokat és műhúst enni!

A magyar társadalom mellett az agrárium szereplői is elutasítják a műhúsok, laboratóriumi húsok, illetve étkezési rovarok elterjedését a hagyományos húsfélék helyettesítésének érdekében. A Magyar Nemzet által felkeresett élelmiszeripari szereplők, növénytermesztők és állattartók szerint a fejlődő növényifehérje-felhasználás ugyanakkor az emberi fogyasztás mellett a takarmányozásban is nagy szerepet játszhatna idehaza, s kereslet is van rá, ám térnyerése nem történhet a radikális szervezetek nyomásgyakorlására.

Nincs szüksége Magyarországon sem a társadalomnak, sem a mezőgazdasági előállításnak az étkezési célú rovarokra, valamint a laboratóriumi, állati őssejtből kitenyésző húsfélékre – állították egybehangzóan a Magyar Nemzetnek nyilatkozó ágazati szereplők, akik ma még óvatosan nyilatkoznak ezekről az innovatív termékekről.

Abban ugyanakkor egyetértenek a szereplők, hogy számolni kell ezekkel a hamarosan piacra kerülő, a hús kiváltását célzó fejlesztésekkel. Hangsúlyozták: mind az élelmiszeriparban, mind az állattartásban és a növénytermesztésben kiemelten fontos a fenntartható gazdálkodás, és jelezték, a klímaváltozás hatásai az agráriumban jelentkeznek leghamarabb, így végső soron a mezőgazdaságban tevékenykedők érzik meg először az éghajlatváltozást, s nemcsak a bőrükön, de a pénztárcájukon is.

A növényi alapú fehérje-előállítás fejlődése ugyanakkor már megosztotta a szereplőket, s ezekre az itthon vegetáriánus, vegán vagy paleo megnevezésű termékekre a társadalmi igény is folyamatosan nő. Így ezeket az állati fehérjétől mentes, tápláló, ízükben és állagukban akár a húséhoz hasonló termékeket a hazai élelmiszeripari szereplők is nagyobb mennyiségben gyárthatják a következő években. Az Agrárminisztérium korábban a Magyar Nemzettel azt közölte, a növényi fehérjéből készült ételekhez – beleértve a vegán húsokat – nem kell külön engedélyeztetési eljárás, ha a gyártási technológia engedélyezett, mivel az alapanyagok felhasználása részletesen szabályozva van. A termékeken ugyanakkor nem szabad a „hús” feliratozást alkalmazni, tehát azt sugallni egy növényi összetevőkből előállított, húspogácsával megegyező küllemű termékről, hogy köze lenne az állati fehérjéhez.

Az állattartók a növények, elsősorban a gabonanövények, a búza nemesítésével hasznosíthatják a növényi fehérjéket. Ez kimondottan jövedelmező lenne Magyarország számára, mivel egyfelől kiváltható lenne az importszója, ráadásul a gabonaféléket a jelenleginél sokkal nagyobb arányban tudnánk feldolgozni, s az alapanyagnál jóval drágábban értékesíthető agrártermékeket exportálhatnánk. Az állattartás szereplői szerint a szója kiváltására alkalmas lenne a rovari fehérje is, de ezzel kapcsolatban nem egységes az ágazat, ráadásul európai uniós szinten sem engedélyezett a rovari alapú takarmányozás.

12buzaMTISokiTamas.jpg

Az élelmiszeriparban ma még nem látni, milyen formában hasznosulhat a tenyésztett hús. Idehaza a nagy társadalmi elutasítottság miatt nem érdemes számolni a 2020 után egyre szélesebb körben hozzáférhető, önmagát megnövelő, izomszövetekből felépülő hússal a megkérdezett szereplők szerint. Ugyanakkor a nyitottabb országokban a felvágottakhoz, húskészítményekhez használt csontról mechanikusan lefejtett hús kiváltására vagy darált húsként elterjedhet, főleg, ha versenyképes áron, tömegtermékként jelenik meg.

A hazai agrárium képviselői felháborítónak tartják azoknak a szélsőséges klíma- és állatvédő civil szervezeteknek a tevékenységét, amelyek korábban mindössze a magasabb állatjólétért emelték fel hangjukat, mára viszont a hagyományos állattartás teljes felszámolását követelik, mindezt az éghajlat védelme érdekében. Ez azért is aggályos, mert nem a radikális nyomásgyakorlásnak, hanem a kereslet és a kínálat alakulásának kell szabályoznia az új élelmiszeripari megoldások piacszerzését.

Korábban írtuk: vélhetően nem piaci alapon nyernének teret az új termékek. A klímaváltozás elleni, jellemzően baloldali mozgalmak és a hozzájuk kötődő politikai és civil szervezetek óriási támadást indítottak az állattartók ellen, s az ágazatot okolják az üvegházhatású gázok kibocsátásáért. A fejlődő országokban ugyanakkor nem várható, hogy ki lehet váltani az élőállatot, nagyrészt társadalmi okokból. Így a hús jelentős megdrágulását okozhatják ezek a lobbiérdekek, ráadásul a tudományos világ álláspontja szerint teljesen nem váltható ki az állati fehérje, arra a szervezetnek szüksége van.