A magyarok a kelet vikingjeiként hódították meg Európát


A magyarokat egykor Európa legfélelmetesebb harcosaiként ismerték. Területi terjeszkedéseik és hódításaik a vikingekéhez tette hasonlóvá őket. Nem pusztán azért, mert a két nép legnagyobb kalandozásai nagyjából ugyanabban az időben történtek, hanem azért is, mert a magyarok egykor éppen olyan rettegett és félelmetes harcosok voltak, mint az északiak.

Az egész korabeli Európa rettegett tőlük

A magyarság az Urál vidékéről indulva, több mint háromezer kilométeres vándorútjának végén, feltehetőleg 895 táján telepedett meg a Kárpát-medence alföldi területein. Errefelé kevésbé tarthattak ellenséges támadástól, és a gyér szláv lakosság meghódítása sem okozott számukra különösebb akadályt.

20141007hagyomanyorzes-neprajz2.jpg?w=64Honfoglalás kori ruhába öltözött hagyományőrzők állnak a Kurultaj (törzsi gyűlés) helyszínén BugaconForrás: MTI/Mohai Balázs

Bár már a honfoglalás előtt is indítottak több katonai inváziót,

elsősorban Közép-, Kelet- és Dél-Európában, az igazi nemulass csak ezután kezdődött. Nem véletlenül kapott létjogosultságot az a 10. századból származó koraközépkori mondás sem, miszerint „a magyarok nyilaitól ments meg Uram minket” (Sagittis Hungarorum Libera nos, Domine!).

20180222honfoglalok11.jpg?w=644&h=359Honfoglaláskori harcos rekonstrukciójaForrás: László Gyula

A magyar nép harcias természetétől az egész korabeli Európa rettegett, és ebből már a honfoglalás előtt, de leginkább a letelepedés után kaptak csak igazi ízelítőt a nyugat-európai népek.

A történelem mintegy ötven magyar inváziós hadjáratot jegyez 862 és 970 között, amelyek főként nyugatra, majd később a bizánci kelet felé irányultak.

20170704pozsonyi-csata5.jpg?w=644&h=429A sztyeppei lovas harcmodor és a visszcsapó íjak  mesteri kezelése évtizedeken át legyőzhetetlen ellenféllé tették a kalandozó magyarokatForrás: Origo

A területi hódítások pontos iránya és mérete azonban kissé homályos: a korabeli krónikások ugyanis eltérő módon jellemezték a hódító magyarokat.

20150810portyazo2.jpg?w=644&h=322A honfoglalás Munkácsy Mihály festményénForrás: x-default/

Egyesek fenyegető barbárokként írták le őket, akik valódi cél nélkül pusztítottak el más népeket és területeket. Más krónikások egységes és megfontolt, taktikus hadsereg képét rajzolták róluk. Megint más történetírók azt valószínűsítik, hogy a magyar nép a honfoglalás utáni harcokban leginkább szövetségeseit segítette, esetleg zsoldosként fogadták fel őket, akik közben megerősítették saját területeiket és szerepüket a Kárpát-medencében, visszaverve a nyugati, katolikus uralkodók által jelentett komoly katonai fenyegetéseket.

Eltökélten száguldottak céljuk felé

Ahogy a vikingek ereje elsősorban a hajóépítésben és pontos fejszehasználatban rejlett, a magyar seregek leginkább a kifogástalan lovaglási és íjászat-készségeiket tudta kamatoztatni a harctéren.

20180317eriksson8.jpg?w=644&h=362A vikingek kiváló hajósok voltakForrás: YouTube

Ez edzette a harcosok testét rendkívül erőssé, és a sikeres sztyeppei harcmodor nem mellesleg egyedülálló bátorsággal és merészséggel ruházta fel őket. A magyar nép kiemelkedő ügyességgel és szakértelemmel bánt az íjjal : egyes források szerint mintegy 95 százalékos pontossággal találtak célba, miközben eltökélten száguldottak céljuk felé lovaik hátán.

20190210olympus-digital-camera.jpg?w=644Az íjakkal mintegy 95 százalékos biztonsággal találtak célbaForrás: commons.wikimedia.org

Hasonlóan pontossággal céloztak a vikingek is harci baltájukkal és szúrófegyvereikkel.

Az ősmagyarok kiismerhetetlen lovas harcmodora előtt az egész akkori egész világ fejet hajtott,

és félelemmel csodálta lovon használt fegyvereit: az íjat, a szablyát, a fokost és a gerelyt.

20180520honfoglalas.jpg?w=644&h=392A vérszerződés Székely Bertalan festményénForrás: Wikimedia Commons

Mivel a magyar harcosok gyakorlatilag lóháton nőttek fel, kiváló agilitással és állóképességgel rendelkeztek ahhoz, hogy jól bírják a hosszú kalandozásokat és csatákat. A vikingekhez hasonlóan, a maygarokat már gyerekkoruk óta a harcra edzették.

Taktikus harcmodort fejlesztettek ki

A kelet vikingjei leginkább a lovaik hátán érezték magukat elemükben, és lehetőség szerint megpróbálták elkerülni a gyaloglást. A skandináv magaslatokhoz szokott északiak viszont gyakorta közlekedtek futva, vagy a hajókról partra szállva rohamozták meg a rettegő falvakat.

20171227vikingek.jpg?w=644&h=322vikingekForrás: Origo

Mindkét nép taktikus harcmodort fejlesztett ki: az ősmagyarok és a vikingek is gyakran szimuláltak kis csoportos visszavonulást, majd ügyesen csalták csapdába ellenségeiket.

20130116-europai-zsidok-eredete-honfoglaEurópai zsidók eredete, honfoglalás, illusztrációForrás: MTI/Mohai Balázs

Mindkét népcsoportról elterjedt a hír, hogy szervezetlen barbárok, akik nem rendelkeznek megfelelő harcászati felszereléssel. Ám ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna: korukban ők voltak a legjobbak, és ezt számos népcsoport a saját bőrén tapasztalhatta meg, akár lóháton, akár hajókon érkeztek.

2018110643.jpg?w=644&h=508A vikingek Párizst is megtámadtákForrás: commons.wikimedia.org

A vikingek és az ősmagyarok egyaránt eljutottak Szászországba, éseljutottak az Atlanti-óceán partvidékére. Egy-egy kalandozás során több száz vagy akár több ezer kilométert is megtettek. A róluk terjedő pletykákkal ellentétben nem csupán a fosztogatás éltette őket.

20170704pozsonyi-csata1.jpg?w=644&h=430Nem igaz, hogy a kalandozó magyarokat csak a fosztogatás éltetteForrás: László Gyula

A portyák egytől-egyig a a törzsi vezetők kivételes katonai és szervezési készségét bizonyítják.

Megsemmisítő győzelmek sorozata

A vikingekhez hasonlóan az ősmagyarok kalandozásainak útját is nehéz követni. Míg az északiak három évszázadon át rettegésben tartották egész Nyugat- és Dél-Európát,

a keletről származott magyar harcosok összesen 17-szer robbantak be a Balkán bizánci és bolgár területeire,

13-16 hadjáratot indítottak az itáliai, 28 támadást a német, míg 12 inváziót a francia, és egy kalandozást a spanyol földek felé.

2019021059.jpg?w=342&h=644IV. Lajos vagy Gyermek Lajos uralkodása a magyar támadások megindulása mellett egyben a törzshercegségek kialakulásának ideje isForrás: Wikipedia

Legjelentősebb eredményeik között jegyzik a keleti frank hadsereg legyőzését 907-ben, amikor Gyermek Lajos frank király igyekezett döntő csapást mérni a magyarokra, de legalábbis eltávolítani őket Bajorországból.

Végül a magyarok a pozsonyi csatában megsemmisítő vereséget mértek rájuk.

Bő tíz évvel később, 919-ben a magyarok végigdúlták Szászországot és Püchen mellett vereséget mértek Madarász Henrik, az új német király seregére.

20170704pozsonyi-csata4.jpg?w=644&h=429A 907-ben lezajlott pozsonyi csatában Árpád hadai fényes győzelmet arattakForrás: Origo

Ezután a Rajnán túlra vonultak és feldúlták Lotaringiát, a Nyugati Frank Királyság területét és Itália egy részét.

20190210honfoglalas.jpg?w=644&h=369A keletről érkező sztyeppei nomádokat, mint a hunokat, majd később a magyarokat is, egész Európa rettegteForrás: commons.wikimedia.org

A kalandozó magyarok jártak Bázelben, Burgundiában, Provenceban és még a Pireneusokban is, nyomukban pusztítás, félelem és tisztelet járt.

926-ban hadjáratot indítottak Svábföldre és Bajorországba,

lerombolták Luxemburgot, végigpusztították Elzászt, Lotaringiát, majd a Jura hegységen átkelve Besancon vidékét és Burgundiát, majd a Loire völgyén keresztül az Atlanti-óceánig nyomultak előre.

Nem tudták elkerülni a vereséget

A hódítások évtizedei alatt azonban a nyugati népek egyre többet megismertek az ősmagyarok harci technikájából, ezért 955. augusztus 15-én a kalandozó nemzet vereséget szenvedett I. Ottó keleti frank királytól Augsburgnál, Lech-mezején.

20190210augsburg.jpg?w=644&h=663Az augsburgi csata Hektor Mülich(1415-1490) illusztrációján, Sigmund Meisterlin Nürnberg város történetét leíró, 1457-ben készült munkájában. (Staatsbibliothek Augsburg)Forrás: commons.wikimedia.org

A feljegyzések szerint a német uralkodó jobb fegyvereket használt mind a védekezéshez, mind a támadáshoz. A zárt rendben támadó németek felülkerekedtek a közelharcban, 

2019021060.jpg?w=644&h=508A Lech-mezei csata, 19. századi metszetForrás: commons.wikimedia.org

Bulcsú, Lehel és Súr vezérek fogságba estek Regensburgnál és később mindhárman a bitófán végezték. Az ősmagyarok erényeit azonban nem kisebbíti, hogy a csatáról megemlékező német krónikások, így többek között Widukind corveyi szerzetes vagy épp Augsburgi Gerhard, igyekeztek minél kevésbé dicső színben feltüntetni a legyőzött magyar harcosokat.

2019021061.jpg?w=644&h=859Az augsburgi csata Balthasar Riepp 1744-es freskójánForrás: commons.wikimedia.org

Százezres nagyságú hordákról számoltak be, ám a valóságban a magyar törzsek körülbelül 8-10 ezres (egyes források szerint 25 ezres) sereget vonultattak fel.

20170704pozsonyi-csata3.jpg?w=644&h=429Az ősmagyarok a sztyeppei lovas harcmodor mesterei voltakForrás: Kurultáj

Ez volt a magyarok utolsó Nyugat-Európa felé vezetett hadjárata, ám az elterjedt hírekkel ellentétben ez nem a kalandozások végét jelezte.

Nevüket már egész Európa ismerte

Bár Ottó a fényes győzelem után úgy gondolta, hogy pontot tett a magyar portyák végére, de a “keleti vikingek” csak a nyugatra irányuló inváziókat zárták le. Őseink Augsburg után három évvel később már végigrombolva Thrákiát, Bizánc kapuit döngették, ám a várost nem tudták bevenni.

2019021062.jpg?w=644&h=306Az arkadiopoliszi csatában a vereség végleg lezárta a magyar kalandozó hadjáratok sorátForrás: Wikipedia

A magyarok csak nem tudtak nyugodni, harci kedvük nem lohadt a németországi nagy veszedelem után sem. Amint erőre kaptak, meg sem álltak a görög császár városáig. Megijedt a görög császár a magyar sereg láttán, elzáratta a városnak mind a hét kapuját, hogy a magyarok be ne mehessenek” – írja a Botond-monda középkori krónikása, amely szerint a kis méretű Botond legyőzte a görögök roppant méretű óriását.

2019021063.jpg?w=644&h=429Nem akadt párja a magyar lovasoknakForrás: commons.wikimedia.org

A vereség két év múlva újra megismétlődött, és az ősmagyarok 968-ban könyvelhették el utolsó, sikeres hadjáratukat Thesszaloniké mellett.

Törzsszövetségre léptek az oroszokkal, a dunai bolgárokkal és besenyőkkel. A portyázó sereg 970-ben közös útra indult a Bizánci Birodalom ellen, ahol Arkadiupolisz városa (ma: Lüleburgaz, Törökország) előtt sokkszerű vereséget szenvedtek.

20180515viking7.jpg?w=644&h=362Három évszázadon át uralták a tengereket a viking harcosokForrás: Civilization V Customisation Wiki – Fandom

A vikingek mindeközben tovább folytatták kalandozásaikat, amely tulajdonképpen csak a kereszténység térhódításával ért véget. Az északaiak és az ősmagyarok erős, verhetetlen seregeinek hírét azonban ekkor már egész Európa ismerte.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Forrás


Like it? Share with your friends!

Kérjük oszd meg a cikket

Mivel a Facebook korlátozza a hírek automatikus megjelenítését, ezért arra kérünk, hogy oszd meg személyesen a cikket, ezzel jelentős mértékben segítve az oldalt hatékonyságát. Köszönjük