A Hortobágy és az ősi magyar vidékek táltosairól legendákat zengtek! A legtöbbjük fennmaradt az utókornak!

A Hortobágy és az ősi magyar vidékek táltosairól legendákat zengtek! A legtöbbjük fennmaradt az utókornak!
Kérlek segíts egy megosztással a cenzúra ellen! Köszönöm!

A Hortobágyot egykor magas tudású parasztemberek tartották egészségben, akik táltosok leszármazottaiként tekintettek magukra. Tátos Nagy János, a puszta táltosa még az állatok nyelvén is értett a legendák szerint!

Sokan nem hisznek ezekben a legendákban, de mint tudjuk, minden legendának van valamiféle alapja. Minden színes történetnek, mesének megvan a maga igazságmagva…

1

A Hortobágyon az azonos nevű folyó vize délfelé folydogálva elágazik, hatalmas mocsarakban vész el, „a víz eltéved rajta”.

Ez volt a Sárrét, a nád és gyékény járhatatlan lápvilága. Itt volt igazán otthon minden természetfeletti lény, ez a sárkányok tanyája és a farkassá változott táltos is innen indult a Pusztára

Volt aztán egy nevesített táltosa is a környéknek, ő Pízásó Pista, akinek állandó tanyája a füredi határban egy magaásta veremben volt, és csak télire húzódott be emberlakta helyre. Róla sok legenda forog közszájon. Valami grófi ivadék lehetett, aki még a családját is elhagyta, hogy Attila sírját kutathassa.

De az ásást soha nem fejezhette be sikerrel, mert amikor már-már megtalálta volna, a titkos utasításokat tartalmazó piros könyvét valaki mindig elvitte a gödör széléről. Egy másik történetben egy alkalommal felkéredzkedett Pízásó Pista egy szekérre.

Útközben aztán elaludt. A kocsis meg kíváncsi ember lévén, megnézte, mi van a tarisznyájában. „Tanált egy piros könyvet, de olyan furcsán vót abba írva, hogy sehogy se tudta elolvasni! De aztán Pízásó Pista is felébredt, oszt csak kikapta a kocsis kezébül a könyvet, oszt avval el is tűnt. Hanem csinált olyan vihart, hogy a cserepet még a tetőről is levitte a szél.”

Egyszer meg Kecskésen egy nagy bikával viaskodott a tátos. Erre aztán „lett olyan setétség, dörgött, villámlott, hogy még a jószág is széjjelszaladt fílelmiben.”

Volt a pusztának több táltosa is, például „Tátos” Nagy János, aki az állatok nyelvén értett és a XX. század elején a kőudvari határban őrizte a racka nyájat. Bűbájos szavaival és idomított görényével kihívta a patkányokat a fészkükből, majd szép szóval el tudta küldeni őket.

Élt a Hortobágyon az 1930-as években egy furcsa ember, úgy hívták, hogy Szurtos Pali. Maga készítette állati bőrökben járt, vadember módjára élte világát. Amolyan „tátosféle” ember volt, mert bár írni, olvasni nem tudott, mégis minden állatot felismert, még a gazdáját is tudta. Soha nem sietett.

„A lova egísz nyáron nem koccant meg alatta. Igaz, hátasnak mindig a legrosszabbat választotta a ménesbül. A’ vót az érdekes, hogy mikor kihajtottak, oszt az állat még nem szokta meg egymást, hát némelyik elvágyakozott, oszt arra vigyázni kellett. Ű meg oda ment hozzá, megsimogatta, oszt a filibe azt súgta: ereggy! Keresni osztán másnap indult, de az ellenkező irányba. Mégis napestére hazahozta!”

A táltosló hagyománya sokáig élt a pusztán. „Van olyan csikó, amelyik úgy születik. Az ilyen harap, rúg-vág, nem lehet megközelíteni se. A Cserepesen legelt a mínes. Vót egy kanca, ellett egy péhes csikót. Az mindig a ménes szílin legelt. Sohse tudták megfogni.

Majd gyött egy valaki, egy esztendős korában. Odament, megveregette, körülsimogatta, majd elment. Már két esztendős vót, amikor ismét gyött. Kivezette, megnízte. Harmadik esztendőben is eljött. Akkor már felkötőfíkezte és felölt a hátára. Eltűnt vele, felemelkedett a fellegekbe.”

A másik történet Csikós Kovács István számadótól ered. „Ennek az elődje, mutatott az egyik lovára, ellett egy táltos csikót. Elmentünk Csátra, a vásárba. Egy fiú odajött az anyjával: – szülém, ez az én hátasom! – mondta a fiú. Mindig péhes vót a csikó. – Mennyiért adják? – Különben maguknak 60 korona a számításuk. Kifizették, kivezették a vásártér szélére. Ott a fiatalember ráült és eltűnt a fellegekbe.”

Ez az egész azt bizonyítja, hogy elképesztően színes hitvilága volt az ősmagyar népnek.

Eleink táltosokkal tűzdelt hitvilága tartotta életben a természettel való összhangunkat, teljes harmóniánkat, melyet ma minden nép megirigyelne!

NÉZZ SZÉT A KATEGORIZÁL TÉMAKÖREINK CIKKEI KÖZÖTT:

ELTITKOLT VILÁG | AKTUÁLIS HÍREKKözéletJárványNagyvilágNemzetiNeoLiberálisVeszélyZónaDiktatúraBevándorlásRasszizmusÉrdekességekEltitkolvaVideókTeljes adások

Republished by Blog Post Promoter

Oszd meg a cikket ismerőseiddel