A Washington Post szerzője szerint a Simba történetét feldolgozó 1994-es mesefilm egyértelműen fasiszta és ezen a felújított változta sem tud változtatni. Még akkor sem, ha most hemzseg a fekete bőrű szereplőktől.

Július elején került mozikba a Disney-mese „élőszereplős” azaz CGI változata. Ennek apropóján jelent meg a píszírendőrség, hogy bebizonyítsa milyen rossz üzenetet közvetít ez a mesefilm (is) a nagyközönség felé.

A cikk szerzője, az utrechti egyetem médiaprofesszora szerint a büszke oroszlánok történetét nem is lehetne politikailag korrekt módon elmesélni, mert eleve azt üzeni, hogy a gyengéknek el kell fogadniuk a sorsukat és be kell hódolniuk az erőseknek. És ez nem normális. Valamiért.

A professzor szerint az, ahogy a növényevő állatok összegyűlnek tiszteletet adni az újszülött trónörökös előtt azt az üzenetet közvetíti, hogy a gyengék kénytelenek behódolni az erőseknek. A szerző szerint ez egy erős metafora, a mese egy olyan világképet mutat be, amelyben az uralkodó hatalma biológiai fölényből származik.

A cikkből természetesen nem maradhat ki a kötelező Trumpozás sem….

A szerző úgy fogalmaz: az ahogyan a büszke oroszlán lenéz a szikla csúcsáról a birodalmára éppen olyan, mintha az afrikai szavannák Trump-tornyából nézne le.

Az utrechti egyetem professzora leírja: a fasiszta vezetők is konkrét csoportokat határoznak meg, hogy elérjenek egy kiegyensúlyozott társadalmat. És ez természetesen mind lejön az oroszlánkirályból is – legalábbis haladó gondolkodónk szerint – a mesefilmben ugyanis elszeparálják maguktól a „nem kívánatos elemeket”, akik az árnyékos „gettószerű” területeken kénytelenek élni, a királyság határain túl.

Szerinte – és most lehet megkapaszkodni – Zordon a konzervatívok liberális politikusokra irányított karikatúrája. Ő ugyanis a kisebbségek (értsd. az oroszlánok örök riválisai, a hiénák) helyzetének javítására törekszik csupán… Aha, ok.

A szerző természetesen nem felejti el megemlíteni a többi társadalmilag káros Disney-mesét sem. A Csipkerózsika egy szexista mese, ami a nemi erőszakot népszerűsíti, hiszen Auróra nem egyezett bele abba, hogy Fülöp megcsókolja ugyebár. Az Aladdin iszlamofób, mivel „csöpög belőle a keleti kultúra és az arab világ káros és rasszista megítélése”, A kis hableány szexualizálja és tárgyiasítja egy tinédzser lány testét.

A szerző kiemeli: bár a Disney már tett lépéseket a női jedi lovagok, a fekete kis hableánnyal és a kínai mesehősökkela haladó gondolkodás felé, de még mindig nem elég sokszínű, LMBTQ-barát és feminista.

Nos erre az egészre csak annyit lehet mondani: elég szánalmas a haladók részéről, hogy még egy mesefilmben is az ellenséget látják. A szemükben mindenki fasiszta, rasszista, homofób, kirekesztő satöbbi. Mi pedig csak hátradőlünk és szórakozunk egy jót a sivalkodásaikon.