A hálaadás szó szerint újratervezi az agy mentális működését

Bár a hálaadás erejéről gyakran hallani, egyre több spirituális gondolkodó állítja, hogy ez a felelős a pozitívabb és boldogabb mentális állapotunkért. Az elképzelést most az idegtudomány is megerősítette, amely szerint ha rendszeresen hálát adunk az életünkben jelen lévő jó dolgokért, az megváltoztatja az agy molekuláris szerkezetét.

Elsősorban a központi idegrendszerünk érintett

A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a rendszeres hálaadás tevékenysége hosszú távon közreműködik az elégedettebb mentális állapotunk elérése érdekében. A Mindfulness Awareness Research Center szakemberei szerint a hálaadás szó szerint megváltoztatja az agy molekuláris szerkezetét, fokozza a szürkeállomány működését, és ezáltal tesz egészségesebbé és boldogabbá bennünket.
Amikor boldogságot érzünk, abban elsősorban a központi idegrendszerünk érintett – magyarázta Robert A. Emmons, a Kaliforniai Egyetem kutatója. – Békésebbnek, nyugodtabbnak érezzük magunkat és kevésbé úszunk szemben az árral. Ezért lesz a hála a leghatékonyabb gyakorlat a boldogság érzésének ösztönzésére.

20190212hala.jpg?w=644&h=429A hála érzése semmihez sem hasonlíthatóForrás: pexels.com

A szakember és kollégája, Mike McCullough, a Miami Egyetem professzora egy úgynevezett hálaadó tanulmányt készített, ahol a véletlenszerűen kijelölt önkénteseknek adtak három-három feladatot. A résztvevők minden héten naplót vezettek. Az egyik csoport azokról a dolgokról írt, amiért hálás volt, míg a másik a problémáikat és a napi, semleges eseményeket rögzítette. Tíz hét elteltével a hálaadó csoport önkéntesei (akik átlagosan hetente másfél órát töltöttek a hálával kapcsolatos érzések papírra vetésével) pontosan 25 százalékkal érezték jobban magukat, mint a többiek.

Csökkent a fájdalomérzetük

Egy másik idegbiológiai vizsgálatot a veleszületett és felnőttkori neuromuszkuláris rendellenességektől (ideg-izom kapcsolat betegségben) szenvedő felnőttek körében végezték, akik legtöbbje izomgyengeséggel és fájdalmakkal járó tünetegyüttessel küzdött. Sokan közülük posztpoliomielitisz-szindróma (PPS), más néven gyermekbénulás klinikai tüneteit produkálták, amely következtében akár súlyos torzulások is kialakulhatnak. A kutatók a pácienseket két csoportba osztották: azok, akik minden este lefirkantották azt, amiért hálásnak érezték magukat, reggelente kevésbé voltak fáradtak és a fájdalomérzetük is csökkent. A kutatók végül rögzítették, hogy a hálaadás jobb alvási minőséggel, valamint kevesebb szorongással és depresszióval jár. Hozzátették azonban, hogy a vizsgálati eredmények nem teljesen egyértelműek, ezért a témában további kutatások szükségesek.

Néhány gyakorlati tippet is összeírtak

A kutatók végül a „köszönöm” szó egyszerű hatásait vizsgálták meg, amely szerintük elsődleges lehet a napi gyakorlat és rutin kialakítása során. Az önkéntesek bevonásával végzett vizsgálat végeredményeként végül három, egyszerű ötlettel szolgáltak.

20190212hala-ima.jpg?w=644&h=429A hálaadásnak több módja vanForrás: pexels.com

Eszerint a napi gyakorlatok során az egyik leghatásosabb módszer a hálanapló vezetése, amelybe azokat a dolgokat jegyezzük fel, amiért a nap folyamán hálát éreztünk. A kutatók szerint ez a metódus leginkább reggel, ébredés után vagy lefekvés előtt működik a legjobban. A napi rutinban a második legjobban működő módszert az jelenti, ha naponta elmondjuk a szeretteinknek, hogy mit értékelünk a leginkább bennük. Az idegtudománnyal foglalkozó szakemberek harmadik ötlete a hálaadás gyakorlására, ha fogmosás közben, a tükörbe nézve gondoljuk végig azokat a dolgokat, amik aznap történtek velünk és amiért hálát érzünk. Szerintük ilyenkor érdemes arra is fókuszálni, hogy miket szeretünk saját magunkban.

Forrás