Internet – okostelefon – társ – közösségi média addikciója

Az addikció, vagyis függőség az élet velejárója, nem jelenthetjük ki, hogy ez egy rossz vagy egy jó dolog lenne, hiszen a szerelem és az alkohol, vagy a finom ételek is függőséget okoznak. Természetesen mind más és más mértékben. Az emberi szervezet jutalmaz bizonyos cselekvéseket, ezt nevezzük pozitív visszacsatolásnak. Amikor ezeket a cselekedeteket az embertől megvonják, az kellemetlen, depresszív érzéseket válthat ki.

Nincs ez másképp a szociális interakciókkal sem. Szokás mondani, hogy az ember társas lény. Ez egy jó dolog. Azonban az internet megjelenésével és elterjedésével a szociális függőségek átvonultak a kocsmákból, az utcáról, a kávézókból az internetre. Magyarországon a felnőtt lakosság közel 90%-a minden nap internetezik, ami kis eltérésekkel kivetíthető az összes fejlett országra. Vegyük sorra azokat a tényeket, amiket tudunk azóta, hogy a Facebook, illetve más hasonló oldalak és applikációk, továbbá az okostelefonok megjelentek:

1. a társadalomban a depresszióval és egyéb mentális betegségekkel küzdők aránya egyre növekszik, kiemelten az új generációkban;
2. az iskolás fiatalok (főként lányok) között az öngyilkosságot és öngyilkossági kísérletet elkövetők száma exponenciálisan növekszik, és ennek nem látjuk a végét;
3. az emberek több mint 50%-kal kevesebbet mozdulnak ki otthonról, melyben szerepet játszhat, hogy a szociális interakciók immáron a közösségi médiában mennek végbe.

A legfontosabb változás pedig, hogy a társadalom jelentős része függőségi viszonyba került a szociális médiumokkal. Az előbbi tények ismeretében kijelenthető, hogy ez egy igenis rossz, káros és elítélendő dolog.

A Facebook függőséget okozó hatását több tényező egymást erősítve váltja ki. Egyrészt ott van a marketinggel kapcsolatos algoritmus (erről a későbbiekben bővebben is szólok), ami elsősorban célzott reklámként jelenik meg, és a ciklikus, egy síkon való gondolkozást nagymértékben növeli. A másik (szándékosan leegyszerűsítve) a like és a dislike esete. Itt most nem kizárólag a szó szerinti kedvelésekre utalok.

Vegyük példának, hogy posztolsz valamit az üzenőfaladra. Ha érkezik egy like vagy pozitív hozzászólás, akkor az agyad pozitív megerősítésként értékeli azt. Azonban ki lehet jelenteni, hogy a like-ok egy idő után ritkábbak lesznek, megállnak (dislike), ami negatív visszacsatolást vált ki, s kompenzációra kényszerít, ami ilyen esetben még egy poszt, egy újabb hozzászólás formájában valósul meg.

Így ki is jelenthetjük, hogy belekerültél egy olyan rendszerbe, ami nem hoz neked valódi örömöt, ehelyett valódi boldogtalanságot okoz. És bármennyit is posztolsz, kommentálsz, a nap végére elégedetlen leszel magaddal. Mindig lesznek, akik több kedvelést, megerősítést kapnak, és te csak rosszul fogod érezni magad.

Az okostelefonokról még érdemes pár dolgot megemlíteni. Kimutatható, hogy a telefonfüggőség 90%-ban megegyezik az internetfüggőséggel, másképp szólva eszköze annak. Elidegenít a körülötted lévőktől, „mert bilincs az egyetlen”.Tény, hogy az okostelefon-függőség álmatlanságot, alvászavart okoz és tovább növeli az egyén depresszióját. Mindezt visszaolvasva rögtön a Black Mirror című sorozat jutott eszembe, és nyugtalanság jár át. A java pedig még hátra van.

A következő cikkben a további pszichológiai hatásokat és a Facebook algoritmusait járom körbe. Remélem, nem vette el a cikk olvasása a kedvüket az igazság megismerésének szándékától. A témának a jövő héten lesz folytatása.

A cikk folytatása: A Facebook és „a szép új világrend” II.

Forrás:

Dr. DARNAI GERGELY; Dr. JANSZKY JÓZSEF | TERMÉSZET VILÁGA: TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 2. FÜZET | A VILÁGHÁLÓ ADDIKCIÓ IDEGRENDSZERI HÁTTERE

JEAN M. TWINGLE PhD | ATRIA BOOKS 2017

GREG LUKIANOFF – JONATHAN HAIDT | THE CODDLING OF THE AMERICAN MIND | PENGUIN PRESS, NEW YORK 2018

Folytatás következik ….

Republished by Blog Post Promoter