Az Isten által küldött mitikus vezérállat története. Az ilyen és ehhez hasonló fontos és nemzeterősítő “emlékek” lassan feledésbe merülnek, keveset hallunk róla történelem órákon, helyette a nyugati világ nagy győzelmeiről tanulunk. MIÉRT?

A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat.

Számos néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban.

A csodaszarvas sok eurázsiai népnél és egyes észak-amerikai indián törzseknél is igen régóta a csillagos ég jelképe. A zöldhalompusztai fejedelmi sírból előkerült aranyszarvas egy szkíta törzsfő hatalmi jelvénye lehetett. A kapcsolat tehát midnig is egyértelmű volt a csillagokkal, és a nagy magyar uralkodókkal, befolyásos személyekkel.

Az ősi magyar hitvilágban óriási szerepe volt a csodaszarvas legendájának.

A csodaszaravs legendáját ma is sokan ismrik, de sajnos nem elegen.

Egy elfeledett nemzeti múlt része lesz, mivel rengeteg különféle csoport és erő elemi érdeke, hogy a magyar nemzettudat egyre csak morzsolódjon, míg végül meg nem szűnik.

„Történt pedig, hogy amint egyszer vadászni kimentek, a pusztán egy szarvas-ünőre bukkantak, melyet, amint előttük futott, a Meotis ingoványaiba kergetének.

S midőn az ott szemül elől tökéletesen eltűnt, sokáig keresék, de semmi módon nem találhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván azon földet baromtartásra alkalmasnak szemlélék…”

A legenda szerint ezután a két dalia elbúcsúzik atyjától és övéitől, és a meotisi ingoványokban él öt esztendeig. Hatododik évre aztán „a pusztában Belar fiainak nejeire és gyermekeire találának, amint férjeik nélkül sátrak alatt tanyáztak, kiket is vagyonostul sebes nyargalva a Meotis ingoványaiba vivének.

Ez volt az első rablás az özönvíz után. Történt pedig, hogy ama gyermekek között Dulának, az alánok fejedelmének két leányát is elfogták, kiknek egyikét Hunor, másikat Magor vette nőül. S ezen nőktől vették eredetüket minden hunok és magyarok…”

Az eredetmonda főként Arany János Rege a csodaszarvasról című verse nyomán közismert. A csodaszarvas-motívum amúgy a nép körében is tovább élt számtalan változatban.

„Ahol keletkezik egy ékes nagy ut, / Amelett keletkezik egy halastó-állás, / Hej regülejtem-regülejtem! / Azt is fölfogá az apró sásocska, / Arra is rászokik csodafiúszarvas…”

– recitálták a Vas-megyei Dozmat regösei.

A Szent László-legendában pedig ez olvasható:

„Amint ott állottak Vác mellett, ahol most Szent Péter apostol egyháza áll, egy szarvas jelenék meg előttök, melynek szarvai rakva valának égő gyertyákkal, és kezde futni előttök az erdő felé, s azon helyt, ahol most a monostor van, megálla. S amint a katonák rányilaztak, a Dunába szökék s többé nem látták…”

A hiedelmek elegyülését és továbbélését bizonyítja, hogy például Szent Gellért legendájában is szarvas (és farkas) keresi fel a bakonybéli vadonban meditáló szentet.

Republished by Blog Post Promoter