5 eldugott magyar romvár, amit muszáj felfedezned

Kérlek segíts egy megosztással a cenzúra ellen! Köszönöm!

Magyarországon rengeteg vár található, ám jó párat közülük a történelem és az idő alaposan megtépázott és ma már csak kopár falai, vagy egy-két nagyobb kőkupac emlékezteti az utókort arra, hogy valaha éltek ott.

A romvárak mai állapotukban is szépek, érdekesek, érdemesek arra, hogy egy hétvégi kiránduláson felkeressétek őket. Meglátjátok, hogy a kövek mesélni fognak.

var

kisnana3

Esseg-vár

Az Essegvár romjai Veszprém megyében, Bánd községben, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszirt nyugati végén találhatók. A 8-as úton, vagy a faluból kis turistaúton közelíthető meg.

esseg1

A 13. században épült vár szabálytalan alaprajzú, 60×70 m nagyságú területen helyezkedett el. Az első építmények még fából készültek, majd a 14. században lett kővár. Ekkor épült a Szent György várkápolna hozzá.

Az épület 1300-as években került a Lőrinte család birtokába. Véres harcokban elvesztették, majd utódaik visszakapták, ők bővítették tovább és ekkor alakították ki a lovagtermet is. A várat később Zsigmond király elkobozta, majd a veszprémi püspöké lett, tőle szerezte vissza a család. Ám az akkori “várúr” házassága révén hozzájutott a döbrentei váruradalomhoz is, odaköltözött, az Essegvárat pedig sorsára hagyták.

esseg2

A vár pusztulásának története csak sejthető. A 16. században itt portyázó törökök dúlhatták szét. Majd a romokat a helyiek széthordták, ebből építették újjá saját házaikat.

Mára egy torony és falmaradványok, valamint az alapfalak egy része maradt meg. 2003-ban tárták fel és restaurálták.

Odorvár

Az elpusztult vár a Bükki Nemzeti Park területén, a Hór-völgyében, a 660 m magas Várhegy egy meredek, kiálló hegyormán, 594 m magasságban fekszik, Cserépfalutól kb. öt kilométerre, a Suba-lyuk nevű barlang közelében.

Az “odor” szó jelentése odorjas – barlangos terület. Nem véletlenül, a közelben több barlang is található.

A vár mellett kiépített tűzrakóhely, esőbeálló és információs tábla is van.

odorvar1

A várról keveset tudni, sem építésének ideje, sem körülményei nem ismertek. Azt gondolják, hogy már a kőkorban is lakott vidék volt. Később a tatárjárás után építhették vadászkastélynak. Vannak akik szerint katonai célokat szolgált, stratégiai fekvése miatt.

A 14. században több tulajdonosa is volt, például az egri püspök is. Az egyetlen írásos emlék egy Erzsébet királyné korabeli írás, amely megtiltotta a vár kapitányának, hogy a környéken dézsmát szedjen. Később a 15. században a husziták kaparintották meg, őket Mátyás seregei űzték el és lerombolták a várat.

A romokat még nem tárták fel. A vár területe 30×50 m, alakja nyújtott L betűre hasonlít. Bástyája és várárka vélhetőleg nem volt, a sáncok nyomai is éppen csak felismerhetőek. Egy kapuja és egy megfigyelőtornya volt. Az alapok kőből voltak, a falak valószínűleg palánkból. A falmaradványok egy része az 1950-es években omlott le.

Szarvaskő vára

Döbröntén láthatók a maradványai ennek az impozáns középkori várnak.

szarvasko2

Nagy Lajos király 1367-ben adott engedélyt Himfy Benedek pozsonyi ispánnak, hogy kővárat építsen ezen a területen. Később a környékbeli urak támadták meg és jelentős területeken hasítottak ki az uradalomból. A család bevételei megcsappantak, maguk is rablókká váltak, így támadták meg a Szent Márton-hegyi (ma Pannonhalma) apátságot is. A rablás híre felbőszítette Mátyást, aki elvette a birtokot tőlük és átadta Kanizsai bárónak, ám hamarosan visszakerült a családhoz. Egy házasság révén került ide Essegvári Ferenc.

szavrasko1

A mohácsi csata után megerősítették a várat, ekkor épült a hatalmas, vastag falú rondella, ahonnan ágyukkal tudták védeni az épületet. Pusztulásáról keveset tudni, valószínűleg a törökök verték szét, és a romokat a környéken lakók hordák el, ebből építkeztek.

A romok egy részét nemrég restaurálták, de még számos lelet a fold alatt várja, hogy napvilágra kerüljön.

Fehérkő vára

A középkori vár restaurált romjai a somogyi dombok között található Kereki községben, egy 283 méter magas domb csúcsán állnak.

feherko1

Építésének pontos ideje nem ismert, de valószínű, hogy Anjou Károly király utasítására építették akkoriban uradalmi központnak. Egy oklevél szerint a 14. század elején Cikó várnagy volt a kapitánya.

A várnak viharos története volt, többször lerombolták, majd újjáépítették. 1403-ban Zsigmond király hívei ostromolták meg. A megrongálódott erődítményt évekig nem használták. 1408-ban kezdtek hozzá újjáépíttetéséhez.

1474-től a Báthori-család használta a téglából épített várat, amely nem hadászati célokat szolgált, hanem az uradalom központja volt. Kaputorony, hatalmas tartópillérek, szárazárok és egy nagy fahíd védte az itt élőket.

feherko3

Mátyás halála után Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai foglalták el a várat, tőlük Kinizsi szerezte vissza. A romos erődítményt a Báthoryak nem használták, sorsára hagyták. 1530-ban Perneszi Ferenc megvásárolta és felújíttatta épületeket. Ám 1543 táján a törököktől tartva a környékbeli keresztény végvárak katonasága felrobbantotta védőműveit.

Az erődítmény innentől az enyészeté lett. Építőanyagát elhordták a helyi plébániatemplom, majd egy vadászkastély építéséhez. A maradványokat ma már óvják, egy várbarát társaság megtisztította a környéket is.

Kisnánai vár

A vár Heves megyében, Kisnána mellett található. Vélhetőleg a 11-12. században építették. Az első ismert birtokosa Csobánka Pál volt. Mivel ő Károly Róbert ellen fordult, a király elvette a területet tőle és Kompolti Péternek adományozta. A családban öröklődött a birtok.

kisnana1

A török időkben Móré László élt itt, aki a törökökkel nem volt jó viszonyban, fosztogatta, sőt jó párat meg is ölt közülük. Ezért a törökök elfoglalták a várat. 1560 után nem újították fel a várat. Több kézen is megfordult, de mivel nem laktak itt, a környékbeliek elhordták a köveket.

1940 körül a leventék gyakorló terepnek használták a romokat, ők tárták fel a gótikus vártemplom belsejét. A teljes feltárásra az 1960-as években került sor. Ma vármúzeum található benne.

kisnana2

Egy legenda is fűződik a várhoz: A helyiek szerint Móré László portyái során rengeteg kincset rabolt, melyeket a török támadás miatt a várban valahol elásott. Bizonyítékot máig nem találtak rá, de a monda még mindig él.

Forrás

NÉZZ SZÉT A KATEGORIZÁL TÉMAKÖREINK CIKKEI KÖZÖTT:

ELTITKOLT VILÁG | AKTUÁLIS HÍREKKözéletJárványNagyvilágNemzetiNeoLiberálisVeszélyZónaDiktatúraBevándorlásRasszizmusÉrdekességekEltitkolvaVideókTeljes adások

Republished by Blog Post Promoter

Oszd meg a cikket ismerőseiddel