10 dolog, amit a Z generáció már sosem fog megérteni

Ha tetszik, ha nem, a világunk napról-napra változik. Ez egyben azt is jelenti, hogy azok a dolgok, amiket ma teljesen természetesnek veszünk, egy-két évtizeden belül már csak történelem lesz az akkori fiatalok számára.

#1 Soha nem b_zerálták a TV-antennát azért, hogy tisztább legyen az adás

Emlékszem, nagyanyámnak fekete-fehér tévéje volt. Fél óránként meg kellett ütnöm az oldalát, hogy nézhesse a Szerencsekerék című műsort. Olykor pedig az antennát kellett állítgatnom. Tisztán emlékszem, hogy volt egy időszak, amikor próbáltam logikát keresni abban, miért működik, ha 30-40 fokos szögben fordítom el. Aztán körülbelül 10 évvel később már mobilon is nézhettünk tévét. Sőt, ma már neten nézünk meg mindent. A Netflix pedig begyalul mindent. A Stranger Things úgy hódít, mint Mészáros Lőrinc a közbeszerzéseken.

#2 Soha nem küldtek egymásnak fájlokat “infrán” keresztül

Talán ötödik lehettem, amikor galitibikének a szülei megvették neki az első infrás mobilt. Azt hiszem, Samsung volt a márkája, de az, hogy milyen típusú, már nem emlékszem. Nagyon vagány volt, és orrba-szájba küldözgették egymásnak a gifeket, a polifonikus dallamokat. Aztán végre 8-ban én is megkaptam a saját infrás telefonomat.

Menőnek éreztem magam. Mígnem néhány hónappal később már mp3-t is lejátszó mobillal flangáltak.

Hát, ennyit erről!

#3 Sosem fogják már megtudni, hogy mi a kapcsolat egy ceruza és egy (zene) kazetta között

Héj, Y generáció! Az emlékek fiókjaiban épp most porolod le a foszlányokat? Hányszor, de hányszor kellett feltekerni a kazettát egy ceruzával vagy tollal? És a falnak tudtunk volna menni, amikor bekapta a magnó! Régi, szép idők, igaz? Mivel a divatban és sok minden másban retro időszakot élünk, ezért például a GMK Országos kazetta-visszatekerős versenyt szervezett nem is olyan rég.

/ Fotó: Tape Retro

#4 Soha nem idegesítették fel magukat azon, hogy miközben épp a rádióból próbálták meg felvenni a kedvenc zenéjüket, hirtelen megszólalt a műsorvezető

Talán Scooter Ramp című slágerét akartam felvenni.

De a rádiós műsorvezető rosszabb volt, mint Marsi “Tények” Anikó: folyton valami marhaságot magyarázott.

Ennél fogva nem tudtam felvenni elejétől a végéig a dalt, hogy a walkmanemen hallgathassam a suliba menet. Egy időben a Disco Shitnek köszönhetően Bárány Attila virágkorát élte. Ő tette megint trenddé, hogy a déjé inkább papol, mintsem a pultot pörgeti.

#5 “Görgős egeret” is valószínűleg csak képen láttak.

Hat éves voltam, amikor megkaptam életem első számítógépét. Nagyon menőnek érezhettem magam, ugyanis igen ritka volt egy Pentium I-es számítógép egy ilyen fiatal gyerek tulajdonában. De nem volt infrás egerem, csak görgős.

Ez azt jelentette, hogy naponta legalább egyszer le kellett kaparnom a tappancsokról a koszt.

Raklapnyi piszkot felszedett az asztalról vagy éppen valamelyik sulis könyvről, amit alátétnek használtam.

#6 Sosem fogják megtudni, hogy milyen érzés pokémonos tazo-t gyűjteni a csipszes zacskókból

Volt egy időszak, amikor minden szombat reggel összeültünk a két unokatestvéremmel, hogy megnézzük a Pokémon legújabb részét. Ez afféle rituálé volt, mielőtt felvettük a batyunkat, az összegyűjtött tazóinkat. Egy helyi barátunkhoz igyekeztünk, aki szintén gyűjtő volt. Egy kockás füzetbe ragasztotta az összes megszerzett darabot. Utólag visszagondolva, nem is az volt a baj, hogy tök korán felkeltünk, s útra keltünk. Inkább az volt a gond, hogy a füzetből kivágott poké’ cserélt gazdát (az már nem ragasztható újból, érted).

/ Fotó: Laughing Gif

#7 A mai 13 éves gyerekek már úgy élték le az egész életüket, hogy a Jóbarátok című sorozat már születésük előtt véget ért

Nem viccelek, ha azt mondom, hogy legalább 200 alkalommal láttam egy-egy részt. Olyan szintre jutottam el, hogy kívülről tudom a párbeszédeket, miket mondanak Chandlerék. Ezt követte az az időszak, amikor angolul néztem, és rájöttem, sokszor teljesen más (van, amikor kimaradt jelenetek vannak az eredeti verzióban). Egyik legjobb barátommal közösen hatalmas rajongók vagyunk. Ennek értelmében gyakori az olyan beszélgetés közöttünk, amikor egy-egy Jóbarátok-idézettel reflektálunk egymás mondataira. És arra emlékeztek, amikor a Németh “The Rock” Szilárd elkészítette a kult sorozat FIDESZ-változatát?

#8 Videokazetta-kölcsönzés?! Alighanem ez is ismeretlen a számukra, hiszen ma már bármit le lehet tölteni az internetről

Nem is baj az, hogy mindent le tudunk tölteni a netről. Ez az egyik kiváltsága a webkettes felületnek (oh, a széles sávú internet)! Nem vagyok rá büszke, de az első videókazetta-kölcsönzésem egy horrorfilm volt 6 évesen. Hónapokig féltem kimenni a konyhába vagy a fürdőszobába, ha sötét volt..

Akárcsak az Agymenőkben, amikor összegyűlnek Sheldonék a képregény-boltban, a videókazi-kölcsönzőben is ezt tettük mi is. Megbeszéltük, ki mit tett aznap, az elmúlt héten. Olyan volt ez, mint amikor összegyűlnek az idősek a templom előtt. Gyerekkoromban azt láttam, nem Istenről és a hitről szól ez nekik, hanem megbeszélni, milyen mosóport használtak. Talán 10 év múlva mi is mosópor-megbeszélő idősek leszünk a zs (?) generációnak.

#9 A mai gyerekek már sosem fogják megtudni, hogy milyen, amikor a vezetékes telefon zsinórja miatt nem tudunk szabadon mozogni a lakásban, vagy éppen a fotelből telefonálni

Hány filmben látni, hogy elesik a főhős, vagy kiszakítja a falból a zsinórt, mert elszámolja magát? Velem is sokszor megesett, aztán a szüleim hívhatták a szerelőt. Ma már Viberen, Messengeren ingyen hívhatjuk a barátainkat, családunkat. Nem elég hangsúlyozni: oh, a széles sávú internet!

#10 Soha nem fogják tudni, hogy milyen érzés több óra alatt letölteni egy zeneszámot. Sőt, közben azért kellett imádkozni, hogy ne szakadjon meg az internetkapcsolat

Minden faluban volt legalább egy olyan számítógép-zseni, aki valahogyan raklapnyi új albumot tudott szerezni. Mai napig nem tudom, honnan gyűjtötte össze őket. Aki abban a körben mozgott, bekapcsolódott a keringésbe, az megszerezhette a legújabb Cascada-lemez. Te jó ég, Cascada! Mondanám, hogy szégyellem, de azért szép emlékek fűződnek hozzá! Néhány év után már nem volt szükségem rájuk, mert bekötötték a netet a lakásunkba. FÉL MEGÁS NET! El tudjátok képzelni? Egy 700 megás film több órába telt, míg a gépemen volt.

+1: Soha nem keltek fel korán csak azért, hogy láthassák a kedvenc mesefilmjeiket hétvégén

Itt visszautalnék a pokémonos és a videókazetta-kölcsönzős sztorira. Az a helyzet, hogy nem kell felkelned korán, mert bármit megnézhetsz a neten. Ez egyfelől jó, mert sokáig aludhatsz. De valljuk be, a szokások nem mindig rosszak. Megvan a varázsuk, s egy idő után olyan emlékké formálódnak, amikor jó visszagondolni.

+2: A legmenőbb és egyben a legkényelmetlenebb eszköz rajtad: WALKMAN

Óránként lemerült elem, így épp a legjobb dal refrénjénél megszakadt zene… Vagy éppen bicikliről leesett és rosszabb esetben ripityára tört WALKMAN. Ez jellemezte a gyerekkorom néhány évét. Ma már telefonról hallgatunk zenét, esetleg iPodról. Minek sz_rakodnánk elemekkel és kazettákkal, ugye? Így van ez jól. Haladni kell a korral!

Forrás